Jennifer L. Armentrout: Opposition

Sziasztok!

Szerintem nem mondok nagyot azzal, hogy most sikerült elővennem 2015 egyik leginkább várt könyvét. Magyarul ugyanis még nem jelent meg a Luxen sorozat zárókötete, de nem kell nagy tehetség hozzá, hogy megjósoljuk, hogy ez lesz az egyik legolvasottabb könyv idén a Könyvmolyképzőnél. Igen, ezt a kijelentést még úgy is be merem vállalni, hogy még csaj január 3-a van.

Mint látjátok, én nem bírtam várni a magyar megjelenésig, és nekiugrottam az Opposition-nek angolul, de ettől függetlenül persze nagyon várom, hogy magyarul is olvashassam. :)

Írta: Jennifer L. Armentrout
Nyelv: ANGOL
Kiadó: Entangled
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Lux (#5)
Folytatás?: nincs, utolsó kötet
Magyar megjelenés: 2015

 

A történet dióhéjban

 !!!ORIGIN SPOILEREK!!! 

  Az előző rész végén "ET hazatelefonált", újabb Luxenek érkeztek a bolygóra- csakhogy ezúttal nem

éppen békés szándékkal. Ez egyet jelent azzal, hogy Daemonéknek nem csak az arumokkal, hanem a saját fajtájukkal is meg kell küzdeniük, ahhoz pedig közel sincsenek elegen, annak ellenére sem, hogy Originek is vannak velük.

  Beth terhessége sem könnyíti meg a helyzetet, ráadásul a Luxenek hadserege maga mellé állít valakit Katy-ék csapatából is. Archer és Lux továbbra is minden tudásukkal segítenek nekik, de még ez sem bizonyul elégnek...

 Véleményem

Katy

  Ha nem nézem az előző két könyvet, és nincsenek elvárásaim, akkor azt mondom, hogy ez egy nagyon jó történet volt kedvelhető karakterekkel, tele humorral. Ha viszont figyelembe veszem az előzményeket? Akkor az Origin olyan magasra tette azt a bizonyos lécet, hogy azt egyrészt lehetetlen überelni, másrészt az Opposition még a közelben sem járt annak a magasságnak, ami miatt egy picit csalódott is vagyok. De csak egy nagyon picit.

  Nem is tudom, mit vártam az előző rész függővége után. Nyilván egy folytatást és lezárást, azt pedig meg is kaptam, szóval végső soron nincs okom panaszkodni. Izgalomban sem volt hiány, az apokalipszis- hangulatot pedig tényleg lehengerlően jelenítette meg az írónő. Végig érezni lehetett a feszültséget, hogy most már tényleg egy mindent eldöntő csata fog következni, nem csak a szokásos kis csetepaté egy-egy kisebb csapatnyi arummal. Néha még az áram is elment, csak hogy megbizonyosodhassunk róla: tényleg közeledik a világ vége. Mindenhol, mindenki számára. Annak is, akinek semmi köze a földönkívüliekhez.

  

 

Daemon

Szereplők terén itt is volt egy kis biztonsági játék, az írónő próbált mindenkit szerepeltetni, de más sorozatokkal ellentétben ez most egyáltalán nem volt zavaró, sőt, teljesen ésszerűnek tűnt. Nem éreztem az egyre tipikusabb "zárjuk-le-mindenkinek-a-történetét-úgy-hogy-az-mindenkinek-jó-legyen"- erőltetettséget, és ez azért sokat dobott a minőségen. Szerintem sok sorozat végét rontották már el így, örülök, hogy a Luxennél nem így történt.

  A szereplőkről beszélnék bővebben is, kezdjük Daemonnel. Jennifer L. Armentrout szerintem négy könyvön keresztül minden szarkazmusát rajta élte ki, mi pedig ezt készséggel tűrtük, és nagyon örültünk neki. Mentségére legyen mondva, hogy most már sokat fejlődött, és - ahogy azt Katy is többször megjegyezte- ha a helyzet megkívánta, képes volt összehozni néhány (jó, nagyon-nagyon néhány) értelmes, szarkazmust teljes mértékben nélkülöző mondatot is. Oké, természetesen ezeket később alaposan bepótolta, de azért legyünk büszkék rá! :D Egyébként pedig még mindig ő a történet szíve és lelke, (az előbbi esetek kivételével) mindig van egy ütős beszólása, mindig tudja oldani a hangulatot. Vagy éppen fokozni.

  Katyről nem írnék most sokat, szerintem továbbra is egy tipikus (és ideális) főhősnő, aki tökéletesen alkalmas arra, hogy a szemszögéből megismerjük az eseményeket, de egyébként semmi különleges nincsen a személyiségében. Éppen ezért érezhető nagyon, hogy éppen Daemon vagy ő az elbeszélő, mert bár Katynek is vannak érdekes káromkodásai, Daemon vehemenciája egyszerűen utánozhatatlan, ezért pedig, hogy ennyire érzékeltetni tudja a különbségeket, hatalmas piros pontot érdemel az írónő, hiszen nem minden szerző tud azonosulni még a saját szereplőivel sem, neki pedig teljes mértékben sikerült.

   Archer, mindenki új kedvence engem nem igazán vett le a lábamról. Megkedveltem, nagyon sok megmozdulásának örültem, és sokszor meg is mosolyogtatott, de számomra nem lett annyira jelentős szereplő, bár az kétségtelen, hogy Dee mellé be kellett hozni valakit a sorozatba, szóval ebből a szempontból nagyon örültem neki.

  Amikor annak idején Dawson visszajött, valamiért azt hittem, hogy több szerepet fog majd kapni, de ehelyett inkább csak a múltban volt jelentőségük Beth-szel. Ez se nem negatívum, se nem pozitívum, egyszerűen csak másra számítottam. Azért kíváncsi lennék, hogy a babán kívül mi történt még velük.

  A mitikus háttér még tovább bonyolódott, többször is vissza kellett lapoznom, hogy biztosan jól olvastam-e, de a legtöbb esetben kiderült, hogy nem az angolommal van baj, hanem egyszerűen csak sorra jönnek az újabb "felfedezések". Kicsit úgy éreztem, hogy több volt a tudományos rész, mint az akció. Persze ha fantasyról van szó, akkor a tudomány sem kifejezetten unalmas, de el tudtam volna viselni egy kicsivel több pörgést.

  A fentiek után sokáig győzködtem magam, de végül csak kerekítve kapja meg az 5 pontot:

5/4.5 

  Jó volt, tetszett, és biztos  vagyok benne, hogy a legtöbben imádni fogjátok, mert végül is én is nagyon szerettem, de azért valamivel többet vártam. 

  Ettől függetlenül tartom magam ahhoz, hogy jelenleg ez az egyik legjobb YA- sorozat a polcokon, és Jennifer L. Armentrout nem tud rosszat írni. Rossz fantasy-t legalábbis semmiképp.

Extra: Zenelista

Szokás szerint kicsit szubjektív lesz, de nyugodtan javasolhattok ti is zenéket, és frissítem a listát! :)

Adam Lambert - For your entertainment

Ez most sem maradhat. A szövege annyira Daemon! :D

Adam Lambert- Time for Miracles

Csak mert világvége.

Imagine Dragons- Radioactive

The Srcipt- Superheroes

Ariana Grande- Break Free

Annyira nem szeretem ezt a számot, de szerintem kifejezetten illik bizonyos jelenetekhez. :)

Maroon 5- Animals

De csak ha nem úgy értelmezzük, ahogyan a klip.