A magyar Sherlock Holmes, Ambrózy báró és nagyszájú társa, Hangay Mili
végre visszatérnek, hogy újabb bűnügyeket oldjanak meg! Rögtön nagy fába vágják
a fejszéjüket, hiszen a gyilkosságokat a legkiválóbb detektíveknek sem sikerült
megoldania.
A sorozat első kötete, a
Leányrablás Budapesten elnyerte a Magyar Könyvek Viadala legszebb borítójának
járó díját, hamarosan pedig érkezik a kívül-belül méltó folytatás!
Tedd a várólistádra!
Nézd meg a márkaboltban!
1900 ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására
készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben
járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva
ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja:
kereken hét olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a
legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Az eltűnt Hangay
Emma kisasszony megtalálására tett kudarcos kísérlet után Ambrózy báró
elvállalja eme különös eseteket, melyek teljességgel érthetetlenek.
Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági
szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány
miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a
hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön
egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút – és a pesti kocsmárosnak
ugyan mi oka lehetett vidékre ruccanni, hogy aztán a puszta közepén
meggyilkoljon egy idős cselédasszonyt? A minden lében kanál Hangay Mili
kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük
máris veszélyben forog.
A Leányrablás Budapesten című, nagysikerű regény folytatásában a
szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre
igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban
valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás
csak most veszi igazán kezdetét!
Részlet a könyvből!
"–
Sajnálom, anyám, én nem járok kalapszalonokba, ruhaüzletekbe, sem a Stefániára
korzózni – közölte kimérten az újságja mögé rejtőző Richárd. – Ahol én
megfordulok, oda legtöbbször hölgyeket be sem engednek.
– A
férfikaszinókon és kávéházakon kívül is van élet – jegyezte meg Agáta mama. –
Hangay
kisasszonyt
nemrég súlyos csapás érte, és még most sem lehetünk biztosak abban, hogy a rá
leselkedő veszély valóban elmúlt. Úgy vélem, ha vendégül látjuk, arról is
kötelességünk gondoskodni, hogy elfoglalja magát és feledni tudjon. Erre pedig
bármi jó, ami eltereli a figyelmét és megmozgatja az eszét.
– Csak
nem arra céloz – Richárd oly hirtelen eresztette ölébe a Pesti Hírlap lepedőnyi
számát, hogy az majdnem felborította a kínai kávéscsészét, mely a kisszalon
asztalkáján állt –, hogy Hangay kisasszonyt a nyomozásaimra kéne
meginvitálnom?!
Agáta mama
csíptetős okuláréja mögül felém pillantott.
– Ön mit
gondol erről, gyermekem?
– Azt
hiszem, némi rejtvényfejtés valóban jót tenne – mosolyogtam rá. – Talán még az
a teljességgel elképzelhetetlen eset is előfordulhat, hogy az én női ösztönöm
segít a bűnügy megoldásában.
Elismerem,
utóbbi kijelentésem kissé rátarti volt, hisz csak idén májusban töltöttem be a
tizenhetet.
A bárót azonban igencsak mulattathatta az elszólásom, mivel az újságot
összehajtva beleegyezőn bólintott.
– Ígérem,
anyám, hogy amint öltöztethető babák, esetleg romantikus lányregények tolvajai
után kell erednem, nyomban Mili kisasszony segítségét fogom kérni – mondta apró
mosollyal a szája sarkában, majd felállt, s mindkettőnk felé meghajolva,
távozott. Én persze legszívesebben utánadobtam volna a csészét, amit korábban
nem sikerült magára borítania, ám ebben a jólneveltségem sajnos meggátolt.
– Ne
vegye a lelkére, gyermekem – szólt Agáta mama, kékes füstöt pöffentve Princesas
szigaretlijéből.
– Az ön különös lénye egésze összezavarja az én szegény fiamat, ezért ilyen…
Hm, ilyen rideg és szenvtelen magával."
A szerzőről
Böszörményi
Gyula magyar író, újságíró. A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett
ismert országszerte. Színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.
Ötven
éves korára már több, mint ötven regényt írt, a Lúzer Rádió, Rontásűzők és az
Álomfogó sorozatok mellett önálló művekkel, esszékötetekkel és antológiákkal is
jelentkezett. A gyerekeknek szánt könyveit a felnőttek is imádják, sőt,
végigvigyorogják – ahogy az eKultura kritikusa is tette.
Munkásságát
számos díjjal jutalmazták. 2007-ben József Attila-díjat kapott, a Bács-Kiskun
Megyei Közgyűlés elnökének különdíjával tüntették ki, a Gergő-regények IBBY
díjat kaptak az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, tavaly pedig a Könyvmolyképző
Kiadó Nívódíját is átvehette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése