2014. július 19., szombat

Cynthia Hand: Angyalsors

Sziasztok!

2011-ben jelent meg ez a könyv, és én azóta tervezem elolvasni. Sosem vettem meg, mert aztán már három (pontosabban z Agyalnyárral együtt négy) része volt, ami egyben nem kis beruházás, és ha már elkezdek egy sorozatot, akkor általában azonnal be is akarom fejezni, ezért szó sem lehetett róla, hogy külön-külön vegyem meg. Szóval idén nyáron végre elkértem valakitől az első kettőt- pontosan két napomat vette el a két könyv úgy, hogy közben még újraolvasom a Hamuvárost.
Most már egyértelműen tervezem, hogy napokon belül beszerzem a harmadik részt, aztán majd valamikor az első kettőt is, hiszen biztos, hogy újra fogom olvasni a sorozatot.

Cím: Angyalsors
Írta: Cynthia Hand
Fordította:  Komáromy Rudolf
Eredeti cím: Unearthly
Sorozat: Angyalsors (#1)
Folytatás?: van
Eredeti borító?: igen
Oldalszám: 452
Kiadás éve: 2011
Kiadó: Maxim


Amit tudni érdemes

Az írónő
 Az angyalsors az egyik legnépszerűbb Dream válogatás- könyv. Igazán csak a Gyönyörű sorscsapás "vert" rá, és még a Vajon létezik szerelem első látásra? jár a közelében. Olvasások- csillagozások számában megelőzi a Molyon, az angyalsors értékelései viszont 2 százalékkal jobbak.
 Ha már a Molynál tartunk... Eddig 775-en olvasták, 435-en csillagozták (így jött ki a 91%-os értékelés), és ebből 128-an kedvencelték. Ez azt jelenti, hogy az olvasók mintegy 17%-ának kedvence lett, ami nem rossz eredmény.
Ezenkívül ha rendeltetek mostanában a Maximtól, valószínűleg ti is kaptatok hozzá Angyalsors- noteszt.Azt hiszem, azért ez is bizonyítja, hogy mekkora nagy durranás ez a könyv. :)

A könyv

Na, akkor egy újabb angyalos könyv. Rendszerint a főhősnő találkozik egy fiúval, persze azonnal beleszeret, kiderül, hogy a srác egy angyal, aztán kiderül, hogy valamilyen úton-módon-mértékben a lány is az. Általában. Cynhia Hand viszont egy kicsit másra gondolt: az ő karakterei kisebb-nagyobb gyerekkoruktól fogva tudják, hogy angyalvérűek, és többé-kevésbé azzal is tisztában vannak, hogy ez mivel jár. Mindannyiuknak (akár dimidusok- félvérek, akár quartariusok- negyedvérűek) van egy rendeltetésük, ami miatt erre a világra születtek. Ez lehet akár egy bizonyos személy megmentése, óvása, akár valami üzenet kézbesítése, akár valami egészen más. Lehet, hogy a tényleges küldetés néhány percet, néhány órát vesz igénybe, de az is lehet, hogy több évtizedet.
A rendeltetés nem játék. Éppen ezért amikor Clara elkezd álmodni
egy fiúról és egy erdőtűzről, és kideríti, hol történik majd nagy valószínűséggel az eset, családostul rögtön odaköltöznek. A lány kétségbeesetten próbál egyúttal a fiúról és a rendeltetéséről is többet kideríteni, de újabb és újabb akadályokba ütközik.
Mondhatni, egész jó kapcsolatot alakít ki Christiannel, a látomásában szereplő fiúval, de azt nem sikerül kiderítenie, mi is pontosan a küldetése és hogyan teljesíthetné. Hiszen nem lehet a fiú mellett minden pillanatban, márpedig honnan tudhatná, hogy mikor üt ki pontosan az erdőtűz?
Clara répavörös hajával mindig feltűnést kelt, de általában nem jó érelemben. Rengetegen csúfolják a hajszíne miatt, de azért szerez néhány barátot az új suliban. Ott van például Wendy, aki szinte azonnal a legjobb barátnője lesz és az ő öccse, Tucker, akivel bár rázósan indul a kapcsolatuk, később mégis nagyon jól kijönnek egymással. És persze nem ő az egyetlen angyalvérű a városban...
Igen, kicsit sulis regény is. A szereplők túlesnek mindenféle apró-cseprő gimis dolgon: tanórák, dolgozatok, szalagavató... De hamar elérkezik az erdőtűz napja. Csak hogy két különböző helyen is kigyullad az erdő...

Véleményem

Lehet, hogy ilyet mostanában sokszor mondok, de egyszerűen imádtam! Hogy miért? Vázlatosan:
  • Gyönyörű, lírai a nyelvezete.
  • Nem szokásos sablonsztori.
  • Szimpatikus a főszereplő.
  • Rengeteg meglepetés ért.
  • Nem a jó és a rossz oldal közti harc a történet középpontja.


Ez persze csak néhány érv. Tényleg gyönyörű a megfogalmazás, ez már az első sorok után feltűnt. Az is picit furcsa, szokatlan, de nagyon jó volt, hogy nem egy teljesen varázslatmentes, normál világba "helyezett" expozíciót kaptunk, hanem egyből belecsöppentünk az angyalos világba. Nem volt szükség időhúzásra, amíg a főhősnő rájön a dolgokra, mint sok más könyvben (nem mondom, hogy a másik lehetőség rossz, hiszen például az Obszidián is az ellenkező esetek közé tartozik, mégis imádom). 
Az esetek többségében erősen sejtettem, hogy mi fog történni (pl. hogy ki angyalvérű stb.), de bevallom, végig azt hittem, hogy Clara számára Christian lesz az egyetlen. Igaz, elég elolvasni a fülszöveget (amit én nem tettem meg), és máris világos, hogy egy másik srác is bekerül a képbe. Mindenesetre ez a fordulat tényleg üdítő volt. Végre kaptunk egy főhősnőt, aki kicsit önfejű ugyan, de ezzel teszi érdekessé és lebilincselővé a saját történetét. Nem érdekli, hogy mit szánt neki a sors, nem próbálja meg jobbá tenni a világot és a többi, hanem egyszerűen boldog szeretne lenni. De sok esetben sajnos ez sem könnyű, ahogy az övében sem.
Az is nagyon tetszett, hogy a mezőny nem tagolódott egyszerűen jókra és gonoszokra. És még az a bizonyos gonosz, fekete szárnyú személy sem elsősorban gonoszkodni akart. És hogy miben nyilvánult meg egyértelműen, hogy nincs ilyen éles határ az oldalak között? Az árnyalatokban. Van, akinek ragyogó fehér a szárnya, és van, akinek koromfekete. De ebben a könyvben nem itt ér véget a sor! Néhány angyalvérű szárnya törtfehér, kicsit "koszosabb", van, akinek egészen világos szürke, van, akinek egészen sötét. Attól függően, hogy milyen tiszta a lelkük.

Tipikusan az a könyv, aminek egyszerűen imádni kell minden sorát. Hajnalig olvastam, már majd' kiesett a szemem, de képtelen voltam félbehagyni. Egyszerűen tudnom kellett, mi a vége. Jó, mondanom sem kell, nem tudtam meg, de hát a függővég is egy írói eszköz. Másnap azonnal nekiugrottam a második résznek- már be is- fejeztem, ezért arról is nemsokára hozok értékelést. :)
Ez a könyv pedig számomra:

5/5*



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése